Csak egy további blog

Halottak napja

A Halottak napja most még inkább elgondolkodtatott… milyen rövid is az élet.  A temetőben sétálva rengeteg sírt látni, melyen 50 év körüli vagy akár annál fiatalabbak vannak eltemetve. 16 év múlva 50 éves leszek, de most ezúton kérem az Istent adjon nekem egy picit többet, mert fel kell nevelnem a Lányom.

Ma este mondok egy imát, az összes Szerettemért kik már nincsenek közöttünk…

ps: Ja és a Lányommal kettesben voltunk a temetőben… apuka külön utakat járt… no comment!

2011. október. 31. @ 21:02 | Hozzászólás & Trackback (0) | Permalink


Az elmúlt 5 hónap

Tegnap volt a Lányom 5 hónapos. Hihetetlen hogy szalad az idő… Pedig sokszor úgy érzem, csak tegnap történt. Érdekes, hogy mikor közelednek a 29-ei napok, mindig eszembe jut 2 dolog. Az egyik csodálatos, a másik szomorú… Csodálatos, mert megtudtam mit jelent anyának lenni, hogy milyen erős érzelmeket vált ki az emberből. Most már tudom, vagyis az eddigi tapasztalataim azt igazolják, hogy ez az érzés erősebb mindennél, még a szerelemnél is…

Szomorú érzés pedig azért, mert elvesztettem azt az embert, akit tényleg szerettem. Akihez hű voltam, és őszinte, és csodáltam, és imádtam minden vele töltött percet… DE ő megalázott, megbántott, cserben hagyott és még sorolhatnám azt a sok sok negatívumot, amit ő okozott nekem. A valóság az, hogy számára én lettem az 1. számú közellenség, mert megszültem a Lányunkat. Igen, ez így leírva is szörnyű, nem ám mindezt átélni… Ő nem akart gyereket, én igen, aztán nem védekeztünk és szerettük egymást és megfogant a kis Drága…

Most már sajnos ott tartunk, hogy az együttélésnek sincs értelme. Én már kértem százszor, de talán már ezerszer is, hogy legalább a Lányunk miatt adjon egy esélyt a kapcsolatunknak, de ő hallani sem akar erről 🙁

De sokkal fontosabb számomra az 29-ék boldog része!!! A Kislányom!!!

Ő NAGYON BOLDOGGÁ TESZ!!!

2011. október. 30. @ 20:29 | Hozzászólás & Trackback (0) | Permalink


Fülbevaló

Kislányom fülét ma kilyukasztották, azaz belőtték… húúúúúúú de nagyon izgultam! De Ő egy kis hős! Nagyon szeretem!

Olyan érdekes dolog ez az anyaság… minden alkalommal elcsodálkozom rajta, hogy milyen érzéseket tud kiváltani az emberből… Ha tudjuk, hogy fájdalmat fognak okozni neki, mi magunk is érezzük az ő fájdalmukat!

 

 

2011. október. 17. @ 22:05 | Hozzászólás & Trackback (0) | Permalink


Minden kezdet nehéz…

Azt hiszem már rég el kellett volna kezdem e blognak az írását, de valamiért mindig elmaradt. De ennek azt hiszem leginkább én vagyok az oka.

Azért készül e blog, mert egy rossz kapcsolatban élek, már ha ezt kapcsolatnak lehet nevezni… És nincs kivel megbeszélni a nap történéseit, pedig a 4 és fél hónapos Kislányommal minden nap több olyan dolog történik, amit jó lenne megosztani valakivel… de hát így aztán marad e fórum… talán majd tizen-huszon év múlva a Lányom fogja olvasni. Igyekszem leírni az összes élményemet és jótanácsomat Neki!

Mára azt hiszem ennyi…

2011. október. 10. @ 21:41 | Hozzászólás & Trackback (0) | Permalink


Helló Világ!

Üdv a Blogolj.net blogon. Ez az első automatikus bejegyzés. Szerkeszd vagy töröld, és láss neki a blogolásnak!

Segítséget a forum.blogolj.net címen kaphatsz.

2011. október. 10. @ 19:33 | Hozzászólás & Trackback (0) | Permalink